Budapest IX. kerület
A pesti oldalon található. Ismertebb nevén Ferencváros, mely nevet I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta a terület 1792-ben. 1873 óta létezik. A középkorban ezen a vidéken majorságok voltak. Az 1799-es árvíz után a házakat vályogból építették újra, ám 1838-ban az újabb, még nagyobb árvíz ezeket is elpusztította. Ezután már kőépületeket emeltek. A XIX. század második felében iparosodás kezdődött: öt malom, vágóhíd létesült és közraktárak épültek, majd megépült a Vásárcsarnok is. A kerületben épült fel a Mária Valéria-lakótelep, amelynek helyén létesült a József Attila lakótelep. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején négy jelentős felkelőcsoport működött a kerületben.
Városrészei: Ferencváros, Gubacsi-dűlő, József Attila lakótelep.
Látnivalók/nevezetességek a kerületben:
Semmelweis Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Ferencvárosi Plébániatemplom, Holokauszt emlékközpont, Iparművészeti Múzeum, József Attila szülőháza, Vásárcsarnok, Művészetek Palotája, Pinceszínház, Ráday utca, Zwack Unicum Múzeum és Látogatóközpont, Lágymányosi Híd, Új Nemzeti Színház.
Itt működik az egyik legismertebb labdarúgó klub, az FTC is, stadionja az Üllői úton van.
Semmelweis Egyetem: orvostudományi egyetem, névadója Semmelweis Ignác. 1969 óta működik, 6 kara van, többek között a testnevelési kar is. Mária Terézia 1780. március 25-én adta ki az egyetem "Magna Chartájának" is nevezett Diploma Inauguralét, melyben általános rendelkezések mellett rögzítette az egyetem jogállását és fenntartásának anyagi alapjait.
Budapesti Corvinus Egyetem: a nagy egyetemek egyike. Jogelődje a Királyi Magyar Tudományegyetem. Közgazdasági és államigazgatási ismereteket tanulnak a hallgatók. Két campusa és 6 kara van. A központi épület a korábbi Fővámpalota, melyet Ybl Miklós tervezett. 1874-ben adták át. (Karai közül néhány: társadalomtudományi, gazdálkodástudományi, közgazdaságtudományi, tájépítészeti kar stb.) Egykori híres diákjai: Járai Zsigmond, Kondor Katalin, Kósa L: Adolf, Czene Attila, Kupa Mihály, Medgyessy Péter stb.
Iparművészeti Múzeum: az épület Lechner Ödön és Pártos Gyula terve alapján készült, a szecessziós stílusú épület kupoláját és tetejét pedig Zsolnay kerámia díszíti. A kupola körül négy allegorikus figura található, melyek a az iparművészet négy ágát jelképezik. 1893-ben létesült, avatása 1896-ban volt. Gyűjteményei: habán- , holicsi-, tatai fajansz, üveg, porcelán, szőnyeg, csipke, kárpit, viselet, hímzés, francia bútorok, brit bútorok, szecessziós bútorok, egyéb munkák, Esterházy-gyűjtemény, nemesfém, műtárgyak, ékszerek, szelencék, óragyűjtemény, bronz, ón, réz, vas műtárgyak, ortodox gyűjtemény, automaták, bőrmunkák, díszalbumok, díszoklevelek, dobozok, csomagolások, készletek, dohányzási kellékek, elefántcsont-faragványok stb.
Nagycsarnok/Vásárcsarnok: Budapest legnagyobb vásárcsarnoka. Pecz Samu építész tervei alapján készült el 1897-ben. Bejárata neogótikus, kupoláját Zsolnay-kerámiák díszítik. 1977 óta műemlék épület.
Művészetek Palotája (MÜPA): a pesti Duna-parton található. A legfiatalabb épületek egyike, modern kivitelezésben. 2055. március óta van nyitva a nagyközönség előtt. 3 fő egységből áll, az egyik a Bartók Béla Nemzeti hangversenyterem, a másik a Fesztivál Színház és végül a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum. A komplexum kulturális élete, programjai kiemelkedőek.
Nemzeti Színház: a budapesti Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését (1840-ig Pesti Magyar Színház néven). Új, modern stílusú épülete egy évszázaddal az első lebontása után 2002ben nyitotta meg kapuit. A Duna-parton található. Külső megjelenésében az épület egy hajóra hasonlít, mellette található a Művészetek Palotája is, valamint egy kert, mely egy labirintushoz hasonlít.
