Budapest VI. kerület

A Duna pesti oldalán található, az egyik legkisebb kerület. Ismertebb nevén Terézváros. 1873 óta létezik. Története még a XVIII. századra nyúlik vissza. 1751. augusztus 4-én Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár látogatást tett a területen. A látogatás emlékét őrzi 1777-ben a Felső Külvárost elnevezték Terézvárosnak. Városerdő/Városliget mocsaras terület volt, 1755-ben kezdtek fákat ültetni, de az állatok a nagy részét lelegelték. A fásítást folytatták, II. József és Mária Terézia erdőtörvénye nyomán 1794-ben a terület nagy részét akác és eperfa borította. A terézvárosi lakosok a selyemgyárban, vagy a szőlő- és eperfa-földeken dolgoztak.1799-ben tartották meg az első pesti szabadtéri színielőadást a Skopeck-kertben (a mai Epreskert környéke). 1825-ben már iskola is működött itt. A városegyesítéskor Terézváros 1873-ban a legnépesebb budapesti városrész volt. A körúti villamos 1887. óta közlekedik a városban. A Millenniumi építkezések átalakították a kerület képét. A Sugárút, az első Földalatti Vasút és számos más látványos beruházás alakítja Terézvárost. A Műcsarnok Schickedanz Albert építész tervei alapján készült, a Szépművészeti Múzeum 1900–06. között épült fel. A Millenniumi emlékművet 1929. május 26-án adták át hivatalosan. 1932-ben nevezik el a teret Hősök terének. Feszty Árpád körképe – a Magyarok bejövetele, amely ma Ópusztaszeren látható – a Szépművészeti Múzeum helyén álló egykori Rotundában volt először kiállítva. A II. Világháború végén Szentgyörgyi Albert vezetésével polgári ellenállás alakult. Terézváros 1945. január 18-án szabadult fel.

Látnivalók/nevezetességek a kerületben:

Avilai Szent Teréz templom, Andrássy út, Operaház, Terror Háza, Kodály körönd, Epres Kert, Japán Kávéház, Milleniumi Földalatti Vasút.

Andrássy út: Budapest 2310 méter hosszú sugárútja, a Terézvárost szeli át. Az út, a Hősök terével és a Földalatti Vasúttal a világörökség részét képezi. Korábbi nevei: Könyök utca, Hajós tér, Hermina tér, Sugárút, Sztálin út. Gróf id. Andrássy Gyula gróf tervei alapján új sugárutat terveztek. 1988-96 között felújították. Az útnak több része van, a század elején telepített platánfák egy része elpusztult, ezeket pótolni kellett.

Földalatti Vasút: 1860-ban kezdtek hozzá az építési munkálatokhoz, 1863-ban helyezték üzembe az első vasúti kocsikat. A világörökség része. Az 1-es metró vonalán jár. Az 1980-as évek végére a földalatti sínpálya igen leromlott, illetve a vasúti kocsikat is javítani kellett.

Magyar Állami Operaház: az épület az egyik legjelentősebb építmény Budapesten. neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. Belső tereit neves magyar művészek munkái díszítik. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitója 1884-ben volt. Az I. világháború erőteljesen visszafogta a színházi életet. Az operatársulat mellet a Magyar Nemzeti Balett is itt kapott helyet. A homlokzatát carrarai márványból faragott szfinx-ek díszítik. A díszlépcső márványból faragott. Az egész épület impozáns külső és belső térrel rendelkezik.

Terror Háza: 2002-ben adták át az épületet, mely a közép- és kelet-európai történelem, kommunista diktatúra és elnyomás képeit őrzi s méltón emlékezik az áldozatokra. A múzeumban kiállításra kerület egy tank is. Ebben a házban volt a nyilasok főhadiszállása, itt kínoztak meg több zsidót is, majd a kommunisták is itt rendezték be főhadiszállásukat.

Kodály körönd: rajta keresztül halad az Andrássy út. A tér szimmetrikus, épületei hasonlóak. Az 1890-es évektől Körönd, 1938-ban Hitler Adolf térre változtatták a nevét, amely 1945-ben lett ismét Körönd. 1971-ben nevezték el halála után Kodály Zoltánról, a tér egykori lakójáról. A tér házai: Vasutas ház, Andrássy udvar, MÁV nyugdíjintézetének egykori bérháza, Hübner udvar.

Epres Kert: őspark és épületegyüttes.1921 óta a mai Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Itt található az egyetem műterme és a Parthenon-Fríz Terem, a Szobrász Tanszék kiállítóterme is. 1882 előtt ez a vidék egy elvadult eperfaliget volt. 1883-ban itt tanítottak Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád és Zichy Mihály. 1886-ban itt készítették el a Hősök téri Millenniumi emlékmű szobrait. A kert hangulatos séták és kulturális programok helyszíne is.