Budapest VIII. kerület, Budapest megye

Budapest VIII. kerület

A pesti oldalon található, Józsefvárosként is ismert, mely elnevezés II. József után kapta. 1873 óta létezik.  A mai Józsefváros az 1720-as évek folyamán népesedett be. Az 1838-as nagy árvíz az agyagépületeket elpusztította, majd újjáépítés kezdődött. A József körút kiépülése után a millennium évére a bérházak is felépültek. Ezek már többemeletes bérházak voltak. A betelepülés, a közlekedés és a gyáripar fejlődését is meghozta. Az 1950-es években inkább önálló kisvárosnak nézett ki, mint a főváros egyik kerületének. Sokan lakják ma is, bár zsúfolt, az emberek azonban a bérházak belső udvarain alakítanak ki naturális környezetet.

Városrészei: Istvánmező egy része, Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep.

Látnivalók/nevezetességek a kerületben:

Erkel Színház, Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Pantheon, Orczy-kert, Régi Országház, Rókus kápolna, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Füvészkert, Gázmúzeum, Zászlómúzeum.

Több egyetem és főiskolai kar is megtalálható itt.

Erkel Színház: 1911-ben adták át. 1951-ig önálló épület volt, majd az Állami Operaházhoz csatolták. 1961-65 között felújították, de működéséről azóta sem született döntés. Az épület nagy befogadóképességű színház volt, Népopera működött benne. 1912-ben itt lépett fel az Orosz Állami Balett. Ezen kívül Bartók Béla, Bécsi Filharmónikusok, milánói Scala is képviseltette magát.

Magyar Nemzeti Múzeum: a magyar történelem emlékeit mutatja be. Épülete klasszicista stílusú, Pollack Mihály tervezte. Építése 1837-47 között folyt. Az épület neves magyar esemény helyszíne volt, 1848. március 15-én a homlokzat előtti téren Petőfi elszavalta a Nemzeti Dalt. A múzeumkert 1879-ben nyerte el mai alakját. Több szobor és emlékmű található a kertben. Régészeti kiállítás, éremtár, könyvtár is található a múzeumban.

Orczy-kert: Területén található foci-, futó- és kosárlabdapálya, szórakoztató helyiségek, sétautak és egy tó. Itt működik a bárka Színház is. Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Fia László kezdte el Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtését. A kert kedvelt kirándulóhely lett. 1817-1820 között felépült az ország akkori legnagyobb üvegháza is. 1829-ben a kertet a magyar katonatisztképzés számára vásárolták meg, így a nyilvános park megszűnt. 1891-ben Budapest lemondott az Orczy-kert használatáról. A kert az 1960-as évek végén már csak tizennégy hektáros volt.

Budapesti Olasz Kultúrintézet: a régi Országház, ahol a Képviselőtestület ülésezett 1865-től 1902-ig. Ma az olasz-magyar barátság, kulturális kapcsolatok fejlesztésére jött létre. 1942-től az olasz állam tulajdona.

Ruttkai Éva Színház: híres színésznőnkről nevezték el. Rendezői között említhetjük Bodrogi Gyulát, híres színészek, színésznők: Esztergályos Cecília, Rák Kati, Babicsek Bernát, Oszter Alexandra, Fésűs Nelly, stb.

Gutenberg-otthon: műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület. A magyar könyvnyomdászok egy egyesületi bérház építését kezdeményezték. Az épületet 1907-ben adták át. Impozáns, nagy épület, ahol bérlakások, díszterem, könyvtár, hivatali helységek találhatók. Az épületet 1948-ban államosították. Itt lakott egykor Lechner Ödön, a tervező Vágó József is, Mándy Iván, Heller Ágnes is.

Füvészkert: az ország első botanikus kertje, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatási egysége. A füvészkert jelenlegi helyére 1849-ben került, amikor is megvásárolták a telket Festetics Antaltól. A kert legfőbb nevezetessége a Victoria-ház. Vizében amazonasi tündérrózsák pihennek. Megtalálható itt a páfrányfenyő, orchideák, kaktuszok. 2010-től fejlesztették az Ausztrál-házat is, itt eredeti mediterrán növények láthatók. A kertben 8000 fajta növény és a hazai flóra védett növényei láthatók. A Füvészkert elnevezés Molnár Ferenc Pál Utcai Fiúk című műve után került be a köztudatba. 1960-óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2005 szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa.

Magyar Természettudományi Múzeum: magyar természetrajzi (ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani) gyűjtemény látható itt. Több híres magyar adományozta gyűjteményét a múzeumnak, köztük Festetics Julianna grófnő az ásványgyűjteményét, Kitaibel Pál a növénygyűjteményét is. A II. Világháború után ismét erőteljesen fellendültek az állat- és növénytani kutatások. Felépítése: állattár, ásvány- és kőzettár, embertani tár, növénytár, föld- és őslénytani tár. Az épületen belül Szakképző Iskola és Lovarda is található.

Érdekesség: Bécs VIII. kerületét szintén Józsefvárosnak (Josefstadt) hívják.