Stex Ház - Étterem

KARAVÁNÚTON, az el obeid-i (afrika) ásatások mellett kapta megőrzésre Stex Alfréd a Szeszfőzdében kiállított tárgyakat egy utastársától, aki martalóc támadásoktól tartott. Egy homokvihar elszakította őket egymástól, és - bár Stex a felkutatásához a kormány segítségét is igénybe vette - nem találkoztak többé. Istenek ajándékainak vélve gyűjtötték össze elődeink ezeket az űrből érkezett lényeket az i.e. 4665-ben bekövetkezett napfogyatkozás alkalmával. Mumifikálás után föld alatti sírkamrákban rejetették el őket. Feltételezések szerint 2091-ben, a megfelelő csillagállás esetén, újból felélednek.

APÁM, STEX ALFRÉD, 1906-ban született Pozsonyban. Nagyapám, Stex Ede zsoké, nagyanyám Guba Malvinka kasszírnő volt. A család rendezett körülmények között élt, Malvin nagyanyám hozományának és Ede nagypapa értékpapírjainak köszönhetően. Nagypapa 1914-ben bevonult és csak 4 év múlva tért haza, megjárta Dobredót és Isonzót. A háború következtében családunk anyagi helyzete megrendült, így apám, a kis Alfréd, korán megismerkedett a pénzkereset egyszerűbb formáival - snóblizott, snúrozott - így járulva hozzá a családi bevételekhez. Iskolái befejezése után először kézbesítőként dolgozott a "Money" Értékforgalmi Bankban. Ott szerette meg a pénzt. Ezután magánzó lett. Előbb tőzsdézett, majd figyelme a szerencsejátékok felé fordult. Példaképe Szemere Pál, akit még Ferenc József tiltott ki Bécsből szerencsejáték-szenvedélye miatt. Lutri, tőzsde, kártya, kocka, lóverseny, agárverseny, fogadások, kaszinók, lokálok voltak pályájának főbb állomásai. 1934-ben tapasztalatszerzés céljából Amerikába utazott és hosszabb időt töltött Las Vegasban. (Emlékét ott ma utca őrzi.) A II. világhaború kitörésekor kitoloncolták. Első feleségével, Fortuna asszonnyal együtt hazajött. Harcolt a Keleti Fronton. A fogságból 1946-ban tért vissza. 1947-ig újra lubickolt a játék- és befektetési lehetőségekben. 1947-tól 1956-ig, mint "Rákosi Mátyás" Takarékpénztár dolgozója, be kellett érnie a Békekölcsön jegyzésével és a totóval. '56 után az egész család élt az új lehetőséggel: lottóztak. Apám 1963-ban újra nősült. Anyám (született Dohány Piroska) új színt hozott az életébe. Házasságkötésük ideje egybeesett a tárgynyeremény-sorsolások és nyeremény- betétkönyvek bevezetésével. Majd megütötték a főnyereményt. Megszülettem ÉN. Családunk szépen gyarapodott. OTP-lakásban laktunk, nyereményautón közleked- tünk. Megtakarított pénzünket apám műtárgyakba feketette. 1989-től, korára való tekintettel, a nyugodtabb szerencsejátákok felé fordult. Már csak a bingó és a kaparós sorsjegyek hozták lázba. Bár egyre több a kaszinó, legálisan működnek a pánznyerő automaták, ezidő szerint csak a hazai lóversenyzés helyzete árnyékolja be felhőtlen örömünket.....                                                                        ifj. Stex Alfréd